vagyonado

Európában több országban újra-újra előkerült a nagyobb magánvagyonok adóztatásának gondolata, melynek oka egyszerre fiskális és társadalompolitikai: az államok bevételi forrásokat keresnek, miközben nő az igény az igazságosabb közteherviselésre. A vagyonadó kérdése azonban nem pusztán adózási, hanem stratégiai vagyontervezési kérdés is egyben.

Magyarországon az új kormány 1%-os vagyonadója jelenlegi állás szerint az 1 milliárd forint feletti magánvagyonokra kerül majd bevezetésre. Összeszedtük a nemzetközi példákat, a hazai várakozásokat és minden gyakorlati szempontot egy helyen.

Tekintse át a legfontosabb tudnivalókat, a nemzetközi tanulságokat és azokat a szempontokat, amelyek mentén érdemes előre gondolkodni.

Mit értünk vagyonadó alatt?

A vagyonadó olyan adózási forma, amely a magánszemély (vagy család) tulajdonában álló vagyon meghatározott körét veszi alapul. Ide tartozhatnak szektorális adók is (pl. ingatlan- vagy telekadó), de jelző nélkül általában az általános (minden vagyontárgyra kiterjedő) és nettó értelmű (az adó alapját csökkenteni kell a tartozásokkal) vagyonadót értjük alatta.

Miket terhelhet a vagyonadó?

pénz, értékpapír, egyéb befektetések, kripto
ingatlanvagyon
vállalkozói vagyon, cégvagyon, üzletrész
külföldi vagyonelemek
nagy értékű ingóságok, luxuscikkek, ékszerek, antikvár

Kiknek érdemes most odafigyelniük?

Családi vállalkozások tulajdonosai
Jelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkezők
Nagyobb befektetési portfólióval rendelkezők
Több országban vagyonelemeket tartók
Bizalmi vagyonkezelésben vagy más struktúrában gondolkodók

Egy családi cég értéke papíron jelentős lehet, akár bőven meghaladva az 1 milliárd Ft-os értékhatárt, miközben a mögötte álló vagyon nem likvid. Tehát a családi vállalkozás értéke nem egyenlő a szabadon felhasználható készpénzzel.

Egy esetleges vagyonadó esetén ezért különösen fontos lehet az értékelés, a tulajdonosi struktúra és a fizetőképesség kérdése.

Szeretném átnézni saját helyzetemet

A vagyonstruktúra minősége felértékelődik

Minél összetettebb és kevésbé átlátható a vagyonszerkezet, annál nagyobb a bizonytalanság. Azok a családok és tulajdonosok, akik előre rendezik a vagyonukat, jellemzően jobb helyzetből készülhetnek majd bármilyen új környezetre.

Mit tanulhatunk a nemzetközi példákból?

Sokat tanulhatunk azon országok tapasztalatiból, ahol az általános és nettó értelmű „vagyonadó típusú” adók megbuktak, ahogy azokéból is, ahol jelenleg is érvényben van ilyen adózási forma.

Ahol a vagyonadó nem bizonyult fenntarthatónak

A tapasztalatok szerint a vagyonadó csak akkor működik fenntarthatóan, ha valóban minden vagyontárgyra kiterjed, egyszerű alkalmazni, könnyen kiszámítható és jól adminisztrálható.

A megszüntetések hátterében (pl. Franciaország vagy Svédország), általában éppen olyan indokok álltak, mint:

a vagyon külföldre menekítése,
túl bonyolult értékelés
magas végrehajtási költség,
a vártnál kevesebb adóbevétel, melynek a túl szűk adóalaphoz pl. – bizonyos eszközök teljes mentesítése – volt köze.

A másik fontos tanulság, hogy a nem likvid vagyonnal külön is foglalkozni kell. Egy tőzsdei portfólió és egy családi vállalkozás részesedése egészen más természetű eszköz.

Ahol működőképes modellek alakultak ki

Svájc és Norvégia ebből a szempontból gyakran hivatkozott példák: ezekben az országokban a rendszer nem szűk és nehezen értelmezhető kivételekre épül, hanem szélesebb adóalapra, egyszerűbben adminisztrálható szabályokra és kiszámíthatóbb végrehajtásra.

A működőképesség egyik kulcsa éppen az, hogy a vagyonadó nem elszigetelt politikai eszközként jelenik meg, hanem egy olyan adózási környezet részeként, amelyben az értelmezés, az alkalmazás és az ellenőrzés is rendezettebb keretek között történik.

Jelenthet-e megoldást a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelést sokan automatikus megoldásként vagy menekülőútként próbálják lefesteni, pedig ez félrevezető megközelítés. A bizalmi vagyonkezelésnek soha nem az volt a küldetése, hogy adóelkerülési eszközként működjön, sőt az évek alatt az egyre szigorodó hazai szabályozás igyekezett és igyekszik bezárni minden kizárólag adózási céllal létrehozott bvk kiskaput, és nagyobb szerepet fordítani a struktúrák valós társadalmi céljára: az öngondoskodásra és a generációk közötti vagyontranszferre.

A vagyonadóval kapcsolatos bizonytalanság tehát önmagában nem indokol kapkodó szerkezetátalakítást. Sokkal fontosabb viszont annak az átgondolása, hogy a jelenlegi vagyonstruktúránk mennyire átlátható, mennyire szolgálja a család hosszú távú érdekeit, és mennyire képes kezelni a jövőbeli szabályozási változásokat.

A bizalmi vagyonkezelés valódi értéke a hosszú távú vagyonmegőrzésben, a generációváltás támogatásában, a családi vagyoni működés rendezésében, a tulajdonosi kontroll és a professzionális irányítás összehangolásában rejlik. Egy jól kialakított struktúra nem rövid távú reakció, hanem tudatos, akár több generációra előre tekintő döntés eredménye.

A jövőkép a nemzetközi gyakorlat alapján egyértelműnek látszik: a legtöbb országban a tényleges átadást, az ún. visszavonhatatlanságot követelik meg az adókedvezményekhez, mely mindenhol szükségszerűen együtt jár az alapító/vagyonrendelő jogosítványainak valamilyen fokú visszavágásával.

Szakértőnk válaszol

Mi a legfontosabb üzenet ma az érintett családoknak és cégtulajdonosoknak?

"Nem kapkodni kell, hanem tervezni. Aki még szabályozási változás előtt rendezi vagyonstruktúráját, átláthatóvá teszi tulajdonosi viszonyait annak hosszú távon lesz könnyebb. Több opció és lehetőség áll majd rendelkezésre."

Mire számít, mint Family Office a hazai környezetben?

"Ha Magyarországon megjelenik ilyen típusú szabályozás, várhatóan célzott megközelítésű lesz, ami bizonyos értékhatárt mint belépő értéket kombinálja majd a nettó elszámolással, azaz a hitelek várhatóan levonhatók lesznek. A likvid vagyon külföldre menekítése várhatóan nem lesz megoldás a kiterjedt adóügyi információcsere egyezmények miatt."

Vagyonadó

Kiknek érdemes most odafigyelniük?

Mit tanulhatunk a nemzetközi példákból?

Jelenthet-e megoldást a bizalmi vagyonkezelés?

Szakértőnk válaszol