Relokáció és trust struktúrák 2026-ban: adókockázatok több joghatóságban

Adókockázatok több joghatóságban - mit kell tudnunk költözés előtt?

A tavaszi relokációs hullámok (vezetők, vállalkozók, családok költözése, kettős életvitel, több országban lévő érdekeltségek) egyre gyakrabban hozzák elő ugyanazt a kérdést: mi történik a meglévő bizalmi vagyonkezeléssel (bvk-val), családi alapítvánnyal vagy más vagyonkezelési struktúrával, ha a szereplők közül valaki “átkerül” egy másik ország adórendszerébe?

Illés István a STEP konferencián (2026. március 20., Budapest) pontosan ezt a témát vitte panelre: Relokáció és trust struktúrák: adókockázatok több ország joghatóságát érintő környezetben.

Külön fókuszt helyezett a settlor (vagyonrendelő) költözésére és annak a struktúra adminisztrációjára, befektetéskezelésére gyakorolt hatására, továbbá arra, hogy Magyarország milyen előnyöket kínál bvk vagy vagyonkezelő alapítványi környezetben. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tanulságokat.

Mi történik a struktúrával, ha valaki máshol lesz adórezidens?

Egy vagyonkezelési struktúra tipikusan több szereplőből és több “kapcsolódási pontból” áll:

vagyonrendelő

vagyonkezelő

kedvezményezettek

vagyon (eszközök) helye és a befektetéskezelés helye

adminisztráció helyszíne (hol “menedzselik” a struktúrát)

Költözés esetén az új ország adójoga jellemzően azt vizsgálja, hogy ki irányítja a struktúrát, kinek a javára, milyen nagyságú kontroll mellett, és kinek milyen jogcímen történnek juttatások.

Gyakorlati következmény: ugyanaz a struktúra egyik országban elkülönülhet az alapító/vagyonrendelőtől (pl. Magyarország), egy másikban viszont hozzászámítódhat akár a magánszemély (vagyonrendelő/kedvezményezett) vagyonához, mert országonként mások lehetnek a bizalmi vagyonkezelés adóztatásának alapelvei.

Több joghatóság = többféle adókockázat (nem csak “több adó”)

A több országot érintő működésben a tipikus kockázatok nem mindig látványosak, viszont költségesek lehetnek:

1. Kettős minősítés / eltérő besorolás

Az egyik ország társaságként, egy másik “átlátszó” struktúraként kezelheti (magánszemélyhez allokálva). Ilyenkor előállhat:

eltérő adóalap-képzés,

eltérő “ki adózik?” logika,

és akár dupla jelentési/riportálási kötelezettség.

2. Juttatások adókezelésének elcsúszása

A kedvezményezett költözése után ugyanaz a kifizetés (jövedelemnek / ajándéknak / tőkejuttatásnak minősülő tétel) más adókulcsot, más bevallási logikát eredményezhet.

3. Exit jellegű kockázatok és “újraárazás”

Költözés esetén felmerülhetnek értékelési vagy újraértékelési kérdések, illetve a befektetési hozamok adókezelése is megváltozhat. Ami ugyanis az egyik országban valamilyen oknál fogva adómentes (például a TBSZ hozam adómentessége 5 év után), az a másikban könnyen adóztatás alá kerülhet.

Mikor minősíthetnek át egy meglévő struktúrát?

Az átminősítés tipikusan nem egyik napról a másikra történik, hanem akkor, amikor egy hatósági/ellenőrzési helyzetben a következő kérdésekre nem meggyőző a válasz:

Ki hozza a döntéseket ténylegesen a vagyonkezelés kapcsán?

Hol történik az adminisztráció és a befektetéskezelés, ki irányítja e tevékenységet?

Van-e valós vagyonkezelői függetlenség és felelősség?

A kedvezményezettek juttatásai előre rögzítettek vagy eseti vagyonrendelői döntésen/felhatalmazáson alapulnak?

A dokumentáció összhangban van a valós működéssel?

Mielőtt egy család “továbbáll” Magyarországról, érdemes feltenni a kérdést: biztosan el akarunk-e egyáltalán menni? Mert egy jó struktúrát és megszokott adóügyi illetőséget sokszor megéri inkább fenntartani, mint egy költözéssel új kockázatokat nyitni.

dr Illés István - alapító cégtárs

További kérdése van?

Szakértői csapatunk készséggel áll rendelkezésre adózási kérdésekben, akár céges vagy magánvagyonnal kapcsolatos tanácsadásban.

Amennyiben pedig szeretne hozzáférni, havonta megjelenő, exkluzív tartalmainkhoz, iratkozzon fel az APELSO Wealth Management hírlevelünkre.

Relokáció és trust struktúrák 2026-ban: adókockázatok több joghatóságban – tanulságok a STEP konferenciáról

Adókockázatok több joghatóságban - mit kell tudnunk költözés előtt?